 |
Zuvár
A Zuvár nevű hegy
Ipolydamásdtól északkeletre 2,5 km távolságra emelkedik. A környezetből
kimagasló hegykúp egy alacsony fennsík déli végében emelkedik, amelytől
erősen bemélyedő nyereg választja el. A többi, igen meredek oldalát a
Misaréti és a Damásdi patak völgye határolja, az utóbbin vezet keresztül a
Szob - Márianosztra közötti országút. Fekvése egy kisebb körzethez
viszonyítva uralkodó, egyébként rejtett fekvésű, védelemre kiválóan
alkalmas.
A mintegy 30x50 m-es, szabálytalan négyszög alakú, domború tetőt kőfal,
valamint árkok és sáncok övezték.

1. kép Zuvár térképe
Miklós Zsuzsa 1983.
évi szondázó ásatása során tisztázódott a vár kora, erődítésének szerkezete
s a lakóépület alaprajza. A belső sáncárok átvágása szerint a 6 m széles
árkot a sziklába vágták lapos U alakban. Mélysége a platótól kb. 7,5 m. A
sáncot az innen kikerülő sziklatörmelékből halmozták fel kb. 2,5 m-es
magasságban. A perem külső szélére épült a hegy formájához alkalmazkodó,
durván eldolgozott kövekből készült fal. Vastagsága változó: 140-300 cm.
A hegytető északkeleti részén - a leginkább támadható oldalon - kerültek elő
az ovális alaprajzú, 6,3-7 m-es belméretű lakótorony maradványai. A fal
vastagsága kb. 150 cm lehetett.
A fémleletek közül említést érdemel a két sarló, bronz övdísz, három rombusz
alakú, nyéltüskés páncéltörő nyílhegy, s három patkótöredék. Ezek a XIII.
századra tehetők.
A fentiek alapján a lelőhelyen a XIL-XIII. században épült, egyrészes,
kerítőfallal, sánccal, árokkal védett lakótornyos vár volt, amely még a
XIII. században, de legkésőbb a XIV. század elején lepusztult.
A Szobról Nagy-Gallán keresztül Koppány-nyeregbe vezető börzsönyi-kék jelzés
a vár alatt a régi kisvasút nyomán halad. Erről jobbra letérve gyalog
ösvényeken juthatunk fel a szép körkilátást nyújtó csúcsra.
A táblát a csúcsra helyeztük el. |
|